30

Két szám. De mennyi minden van már mögötte.

Tapasztalat, tudás, öröm, szeretet, szerelem, siker, fájdalom, veszteség, bukás, küzdelem, csalódás.

Meg persze rengeteg gondolat, aminek reményeim szerint ez az oldal ad majd otthon.

30 éves koromra eljutottam odáig, hogy elfogadom azt, aki vagyok. (És amikor ezt írom, először érzem, hogy komolyan is gondolom.)
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem akarok folyamatosan egyre jobb lenni mindenben.
Akarok, és nem is én lennék, ha ez másként lenne. De ez nem azért van, mert nem szeretem a jelenlegi önmagam, hanem azért, mert hiszek benne, hogy egy ember egy életen át fejldődik, folyamatosan próbálja kihozni magából a legtöbbet.

Az viszont már nem munkál bennem, hogy meg akarok változni. Nem fogom rosszul érezni magam amiatt, amilyen vagyok, vagy amiatt, amit elértem. Még akkor sem, ha sokszor mások a saját problémáikat vagy éppen kudarcaikat rám kivetítve akarnak bennem rossz érzést, vagy éppen lelkiismeretfurdalást kelteni.

Mindenért megdolgoztam, amim van.

Már rég elengedtem, hogy azon siránkozzak, mennyivel szerencsésebb lehetnék sok mindenben, mert bár ez sokszor nem látszik rajtam, de nekem sem volt mindig könnyű, a mai napig sem mindig az. Azt viszont csak most tanultam meg, hogy igenis tiszteljem magam azért, amit letettem az asztalra, és ne vegyek mindent természetesnek, amit elértem. Azt hiszem, itt kezdődik az önbecsülés.

Mióta csak a saját elvárásaimnak akarok eleget tenni, engem is meglep, hogy mekkora nyomás került le a vállamról. Csak most jövök rá, hogy rengeteg dologban nem is a környezetem nehezítette meg az életemet, hanem az a nagyon erős vágyam, hogy megfeleljek másoknak vagy a társadalomnak.

Hogy ez miért most jött, és van-e köze a koromhoz?
Fogalmam sincs, és őszintén szólva nem is érdekel. Egyszerűen csak élvezem.

Megijeszt-e, hogy hármassal kezdődik az éveim száma?
Nem, a számok sosem jelentettek nekem semmit, miért most kezdeném el?

Vannak-e kételyeim az előttem álló időszakkal kapcsolatban?
Persze. Pont úgy, ahogy eddigi is voltak, és ahogy lesznek majd a negyvenes, ötvenes, hatvanas éveimben, ha pedig szerencsém van, utána is.

30. Két szám. És mennyi minden van még előtte.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s